|
| Íz világunk |
Az Alabárdos étterem a polgári magyar konyha ételeit készítí.
A világon elterjedt vélemény az, hogy a magyarkonyha csípős, erős, fűszeres, zsíros és minden étel paprikával készül. Rögtön cáfolnunk kell, hogy a magyar konyhának nemcsak ezek a jellemzői vannak.
A paprika, mint fő fűszernövény az 1700-as évek közepétől terjedt el az országban. Mint színezőanyag és púderpaprika csak az 1870-es évektől jelenik meg a magyar konyhában. Ebben az időben Szeged és Kalocsa környékén létesültek az első paprikamalmok.
A magyar konyhának a legfontosabb időszakai:
1. a paprika előtti magyar konyha, aminek a fő fűszerei a sáfrány, borsikafű, bors, gyömbér voltak.
A sütés-főzés olvasztott vajon történt.
2. erdélyi magyar konyha, ami talán a legjobban megőrizte a honfoglaló magyarok konyhájának íz világát. Fő fűszerei: bors, tárkony, kapor, lestyán, csombor. Ételei: tokányok (stew), vetrecék (ragout), vad ételek, vargabéles tépett tésztából
3. 1800-as évek vége: polgári konyha: a polgárosodó Magyarországot francia behatás érte, amelyet legjobban az 1881-es Dobos C. József szakácsmester Francia-Magyar szakácskönyvében megjelent receptek jellemeznek a legjobban. Dobos C. Józsefről kell elmondanunk azt, hogy az egyik legismertebb magyar édességnek, a DOBOSTORTÁNAK a feltalálója. Szakácskönyvében igényes pástétomok, galantinok és mártások találhatók, amelyek a mai kor emberének is élményt nyújtanak.
4. paprikával fűszerezett magyar konyha: a külföldiek számára is ez a legismertebb, de egyben a gyomor számára a legnehezebb is. Ismertebb ételei: paprikás csirke, bajai halászlé, alföldi bográcsgulyás, marhapörkölt tarhonyával, rétesek és a rántással készülő főzelékek. Az ételek olvasztott disznózsírral készülnek, amelyek nehezek és csípősek. Ezeket az ételeket meg kell kostolni a külföldieknek is, de ha több napot töltenek el Magyarországon ezek az ételek túl nehezek lesznek számukra.
|
|
